2013. június 29. – Szombat, Szent Péter és Szent Pál apostolok

Abban az időben, amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?”
Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.” Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti kinek tartotok engem?” Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.”
Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.”

Mt 16,13-19

Elmélkedés:

Éljünk méltón a hithez!
Egyházunk hagyománya szerint egy napon ünnepeljük a két apostolfejedelmet, a hitvalló Pétert és a hithirdető Pált. Az ünnepi szentmise szentleckéjében arról olvashatunk, hogy Pál hogyan tartotta meg a hitet és annak terjedése érdekében miként hirdette Krisztus evangéliumát: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam” (2Tim 4,6-8). Majd így folytatja: „Mellém állt az Úr, és erőt öntött belém, hogy befejezzem az evangélium hirdetését, és tudomást szerezzen róla minden pogány” (2Tim 4,17).
Szent Pál nem tartozott a Tizenkettő testületéhez, de mégis apostol ő, akit joggal nevezünk a nemzetek apostolának, a pogányok apostolának. Mint hitéhez hű zsidó ember tévedésnek tartotta a krisztusi tanítást, és ellenséget látott az új hit terjesztőiben, Krisztus tanítványaiban s azok üldözője lett. Életében a Krisztussal való találkozás hozott fordulatot a Damaszkusz városa felé vezető úton. A különleges élmény hatására lett a keresztényüldöző Pálból Krisztus követője, majd evangéliumának hirdetője. A népek apostolának buzgósága és lelkesedése indítson bennünket a Hit évében az evangélium hirdetésére, s erősítse bennünk az apostoli lelkületet. Legyen célunk az evangéliumi igazság megismerése, megélése és hirdetése! Legyen célunk, hogy a krisztusi hithez méltóan éljünk! Akár alkalmasnak tűnik, akár nem, akár szívesen fogadják az emberek, akár nem, nekünk hirdetnünk kell Krisztus evangéliumát. Isten kegyelme mindenkor segítségünkre van a hit hirdetésében.
A mai ünnep evangéliumában pedig Szent Péter hitvallásáról olvasunk. Tanító útja során Jézus arról kérdezi tanítványait, hogy kinek tartják őt az emberek, illetve ők. Péter a többiek nevében is válaszolva ekkor hitvallást tesz arról, hogy Jézust Isten Fiának tartják. A hitvallást követően Jézustól új nevet kap, Simonból Péter lesz, s egyúttal új feladatot, megbízatást kap: a krisztusi közösség vezetését. Máté evangélista fontosnak tartja kiemelni, hogy Jézus szerint Péter vallomása nem az apostol emberi gondolkozásának eredménye, hanem isteni sugallatra, kinyilatkoztatásra tudja azt, amit mond. Idén, a Hit évében fontos tudatosítanunk, hogy hitünk megvallása Isten felé és a hitünkről szóló tanúságtétel az emberek felé mindig az isteni kegyelemnek köszönhető. Így volt ez Péter esetében, és így van ez velünk is. Péter apostolt a későbbiekben még a bebörtönzés, a bántalmazások, az üldözés próbatételei sem rendítették meg hitében. Hitvallásunk és kérésünk e rövid imával szóljon mindennap Jézushoz: Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Istenünk, sokszor érezzük, hogy magunkra maradtunk. Reményeink szertefoszlottak, értelmetlennek látjuk, hogy tovább menjünk az úton. Kérünk, Urunk, erősíts ma is minket, hívj magadhoz mindannyiunkat. Bárcsak Péterrel együtt válaszolhatnánk: Igen, uram, tudod, hogy szeretlek. Bátoríts bennünket, hogy a Te segítségeddel éltetői lehessünk családunknak, közösségünknek, minden embertársunknak