„Féltem…” (Lukács 19:21)
Kérdezd meg magadtól: „Mit mernék megpróbálni, ha nem félnék a
kudarctól?” Jézus elmondott egy történetet egy emberről, aki üzletét
három kulcsemberére bízta. Az elsőnek öt tálentumot adott, a másodiknak
kettőt, a harmadiknak egyet. A Bibliai időkben egy tálentum körülbelül
tizenöt évnyi keresetnek felelt meg, szóval képzeld csak el, mekkora
lehetőség volt ez! Ez meghatározó pillanat volt, amely mindegyikőjüknek
lehetőséget adott arra, hogy teszteljék képességeiket, fejlesszék
kezdeményezőkészségüket, gyakorlatra tegyenek szert jó ítélőképességből,
és profitáljanak befektetésükből. Az első két ember pontosan ezt tette,
megkétszerezték befektetésüket. A harmadik viszont annyira félt a
kudarctól, hogy inkább elásta tálentumát. Jézus úgy írta le ezt az
embert, mint „gonosz szolga”, és azt mondta, hogy el kell venni tőle a
tálentumát, és annak adni, aki a sajátját haszonnal tudta forgatni. Nem
azért ítélte el, amit tett, hanem azért, mert semmit sem tett.
Az emberektől, a kudarctól és az elutasítástól való félelem arra
kísérthet, hogy elásd a tálentumodat. Ne tedd! Ha nincs bátorságod
elkezdeni – már be is fejezted! Amikor Isten elhívott olyan embereket,
mint Mózes, Gedeon, Debóra és Eszter, mindannyiuknak le kellett győzniük
természetes félelmeiket – neked is ezt kell tenned. A pusztai vándorlás
során a nélkülözéstől való félelem arra késztette az izráelitákat, hogy
vissza akarjanak menni az egyiptomi rabszolgaságba. Az üldözéstől való
félelem miatt a tanítványok elhagyták Jézust legnehezebb órájában, a
félelem miatt Péter megtagadta őt – háromszor is. Ne engedd, hogy a
félelem megállítson!
Kommentáld!