Számolj le a tavaszi fáradtsággal
Míg a természet tavasszal turbó fokozatba kapcsol, az emberek többsége végtelen fáradtságról és levertségről panaszkodik. A tavaszi fáradtságot az okozza, hogy a szervezetnek először alkalmazkodnia kell a nagyobb mennyiségű napsütéshez és hőmérséklet-emelkedéshez, amelyek a hormonháztartást zavarják össze ideiglenesen.
A tavasszal tapasztalható kedvezőbb időjárásnak – a magasabb hőmérsékletnek, több napfénynek – az emberek többsége ugyan örül, ám emellett sokak esetében tavaszi fáradtság jelentkezik. A tünetek általános fáradtságtól levertségen át egészen a vérkeringési problémákig terjedhetnek. Ha a tavaszi fáradtsághoz még a nyári időszámításra való átállást is hozzáadjuk, az alapvetően kellemes évszak átmenetileg csak nehézségeket okoz.
A tavaszi fáradtságban szenvedők számára ugyanakkor jó hír, hogy ők maguk sokat tehetnek azért, hogy minél hamarabb túl legyenek a levertségen. Ugyancsak örömteli hír lehet, hogy amennyiben ezeket a szükséges intézkedéseket nem hozzák meg, a tavaszi fáradtság magától is elmúlik legkésőbb április végéig. „Legkésőbb májusra újra egyensúlyba kerül a szervezet” – ígéri Thomas Weiss pszichoterapeuta.
Mi okozza a tavaszi fáradtságot? A tavaszi fáradtság annak a jele, hogy szervezetünk elkezdett alkalmazkodni a tavasz beköszöntével jelentkező új környezeti viszonyokhoz. Tavasszal emelkedik a külső hőmérséklet, több a napsütéses órák száma, azaz a szervezetre több UV-sugárzás is hat. A tavaszi fáradtság többé-kevésbé mindenki esetében jelentkezhet, ám kutatások igazolják, hogy a jelenség inkább a nőket érinti; s emellett jobban megterheli a krónikus betegségekben szenvedők és az idősebbek szervezetét.
A szervezet az őszi-téli időszakban – amely az év felét teszi ki – teljesen elszokik a napsütéstől, a tavaszi sugarak viszont aktivizálják a hormonháztartást. „A magasabb UV-sugárzás miatt több szerotonin hormon termelődik a szervezetben” – magyarázza Michael Schellberg, hamburgi pszichológus. A szerotonint boldogsághormonként is szokás aposztrofálni, ám a jó kedvre derítő anyagnak is eltart egy ideig, hogy száműzze a szervezetből a melankolikussá és fáradttá tevő melatonint, amely a téli időszakban halmozódik fel. A melegebb időjárásra az érrendszernek is át kell állnia. Az erek tágulnak, amelynek következtében csökken a vérnyomás.
Ha mindez nem lenne elég, a nyári időszámításra való átállás még jobban megnehezíti a tavaszi fáradtsággal való megküzdést. Bár a hatvan percnyi rövidülés nem tűnhet soknak, ahhoz bőven elég, hogy napokig, vagy akár hetekig felborítsa a belső ritmust, amelyet a minden emberben belül ketyegő biológiai óra üt. Az „óra” az agy legmélyén, a hipotalamuszban található, amely a vegetatív idegrendszer irányításáért is felelős. Ez az agyközpont szabályozza emellett – többek között – a vérnyomást, a táplálékbevitelt és az alvást is.Óvintézkedések a tavaszi fáradtság ellen
Mindez alapján úgy tűnhet, hogy a szervezet teljesen ki van téve a tavasz kénye-kedvének, ám ez nem teljesen igaz. Egyes szakértők véleménye szerint több lehetőségünk van az alkalmazkodás felgyorsítására, mint azt gondolnánk: a reggeli vagy esti váltakozó hideg-meleg vizes zuhanyzás, a rendszeres testmozgás és a szaunázás sokat segíthet. A szaunában pedig nem az számít, hogy odabent mekkora hőség van; az sokkal fontosabb, hogy utána hideg következzen. Ha a külső hőmérséklet már nem annyira alacsony, a túlöltözést amúgy is ajánlott elkerülni. mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezet alkalmazkodása felgyorsul.
Emellett fejben is ajánlatos tudatosan felkészülni a tavaszi fáradtságra, és a vele való megküzdésre. Az emberek többsége hajlamos arra, hogy a téli időszakban csökkentse a testmozgás rendszerességét és mennyiségét. Ők jobban ki vannak téve a tavaszi fáradtság veszélyének, mint az edzettebbek. A „téli álmot alvóknak” különösen ajánlott fejben előre felkészülni a tavaszra, s rábírni magukat a rendszeresebb sportolásra.
Ha ezeket az óvintézkedéseket meghozzuk, hamarabb túl vagyunk az eluralkodó fáradtságérzésen, amely azonban legkésőbb május végére mindenképpen elmúlik. Talán nem kap akkora figyelmet, de a tavaszi fáradtsághoz hasonló jelenség az év másik szakában is érvényesül. „Az őszi-téli depresszió kialakulásához szintén a szervezetre ható fényviszonyok és az ahhoz való alkalmazkodás vezethet” – mondja Horst-Werner Korf chronobiológus. A szervezet nem csak a több napsütéshez alkalmazkodik lassabban, hanem az ősszel jelentkező hosszabb félhomályos időszakhoz is, amely a melatonin és szerotonin hormonok jelenlététre hatnak drasztikusan.
(FORRAS:INTERNET)
Kommentáld!