„Csak az Úr ad bölcsességet…” (Példabeszédek 2:6)
Ellentétben azzal, amit eddig hallhattál, nem a tapasztalat a
legjobb tanító – hanem a kiértékelt tapasztalat! Mindenkinek vannak
valamilyen tapasztalatai, de igazából az számít, hogy mihez kezdesz
ezekkel a tapasztalatokkal. Az életet mindannyian egy üres
jegyzetfüzettel kezdjük. Minden nap lehetőségünk van arra, hogy új
tapasztalatokat jegyezzünk fel. Minden egyes oldallal növekszik a
bölcsességünk. Ideális esetben, ahogy fejlődünk, úgy telik meg
jegyzetfüzetünk megfigyelésekkel. De nem mind használjuk ki megfelelően a
jegyzetfüzetünket. Vannak, akik ki sem nyitják, vagy csak alig néhány
sort vetnek oda. Mások megtöltik a lapokat, de nem fordítanak időt arra,
hogy újra elolvassák, átgondolják, és így nagyobb bölcsességet
nyerjenek. De vannak néhányan, akik nem csak feljegyzik
tapasztalataikat, hanem elidőznek fölöttük, és átgondolják őket. Az
átgondolás helyes meglátássá lesz, így nem csupán átéljük az
eseményeket, hanem tanulunk is belőlük. Mind ismerünk olyan embereket,
akik nagy tudással rendelkeznek, de kevés a bölcsességük. Megvannak a
megfelelő eszközeik, de nem ismerik semminek a jelentőségét. Mi itt a
probléma? Mindabból, amit átéltek, hiányzik az átgondolás és a
kiértékelés. Huszonöt év elteltén nem nyernek huszonöt évnyi
tapasztalatot, csak egyévnyi tapasztalatot huszonötször! Ahhoz, hogy az
életben győzni tudj, a tapasztalatot bölcsességgé kell formálnod. Tehát
lassíts le! A bölcsesség nem jön egyik napról a másikra, idő kell az
összegyűjtéséhez. Azután áss a mélyre! A kincs ott rejlik, de mélyre
kell hatolni érte. Végül ess térdre, és beszélj Istennel, mert: „Csak az
Úr ad bölcsességet…” (Példabeszédek 2:6)./ FORRÁS: MAI IGE/
Kommentáld!