„…Szerezz bölcsességet… Becsüld nagyra, és felmagasztal téged…” (Példabeszédek 4:7-8)
A tapasztalatokról szólva: mind sokkal többet élünk át, mint
amennyit megértünk. Earl Wilson baseballjátékos mondta: „A tapasztalat
tesz képessé arra, hogy felismerd a hibát, amikor újból elköveted”.
Nézzünk szembe vele – túl sok minden történik velünk az életben ahhoz,
hogy képesek lennénk mindent megérteni. Nem számít, milyen okosak
vagyunk, az elménk sosem lesz képes lépést tartani a tapasztalatainkkal.
Ezért abból kell kihoznunk a legtöbbet, amit megértettünk. Minden nap
végén meg kell kérdeznünk: „Mit tanultam meg ma?”. A váratlan és nem
kedvező eseményekhez való hozzáállásunk határozza meg növekedésünket. Az
ausztrál Steve Penny, aki egy menedzsment technikákat oktató hálózat
vezetője, megállapította: „Az élet tele van előre nem látható
kitérőkkel. Olyan dolgok történnek, melyek teljesen keresztülhúzzák
terveinket. Tanuld meg a kitérőket örömmé formálni! Fogadd őket úgy,
mint különleges kirándulásokat vagy tanulmányutakat. Ne harcolj ellenük,
különben sohasem fogsz rájönni, mi volt a céljuk. Örülj ezeknek a
pillanatoknak, és hamarosan vissza fogsz térni az eredeti kerékvágásba,
valószínűleg bölcsebben és erősebben, ennek a kis kitérőnek
köszönhetően.” A tapasztalat hiánya sokba kerül. Legnagyobb
tudatlanságunk nem abból ered, amit még nem tanultunk meg, hanem abból,
hogy milyen keveset tudunk igazán. Harry Golden megjegyezte: „A fiatalok
elbizakodottsága egyenes eredménye annak, hogy még nem szembesültek
elég következménnyel. A pulyka, amely minden nap mohón közeledik
gazdájához, aki a gabonát szórja elé, nem cselekszik tévesen. Csak még
soha senki nem beszélt neki a Hálaadás Napjáról.”* A hibákat nem
kerülheted el, de korlátozhatod a számukat, tanulhatsz belőlük, és képes
lehetsz arra, hogy ne kövesd el ugyanazokat újra.
Kommentáld!