"Minden gondotokat Őreá vessétek, mert néki gondja van reátok." (1. Péter:5:7)
Egy
pszichológus körbesétált a teremben miközben stressz kezelést
tanított. Amikor felemelt egy pohár vizet, mindenki arra számított, hogy
a „félig üres vagy félig tele” kérdést teszi majd fel. Ehelyett azt
kérdezte, hogy milyen nehéz a pohár.
Majd így folytatta:
A
tényleges súly nem számít. Attól függ, hogy mennyi ideig tartom a
poharat a kezemben. Ha csak egy percig, akkor nincs semmi baj. Ha egy
óráig, akkor fáj tőle a karom. Ha egy napig, akkor a karom elzsibbad és
lebénul. A pohár súlya nem változik meg, de minél tovább tartom a
kezemben a poharat, az annál nehezebb lesz.
A stressz és az
aggodalom ugyanolyan, mint a pohár víz. Ha csak rövid ideig gondolsz
rájuk, nem történik semmi. Ha egy kicsit hosszabb ideig gondolsz rájuk,
elkezdenek fájni. És ha egész nap rájuk gondolsz, bénultnak érzed magad
- semmit sem tudsz rendesen megcsinálni.
Fontos tehát, hogy
megválj a stressztől. A nap folyamán vesd le válladról a terheket,
amilyen hamar csak lehet! Ne hordozd azokat még éjszaka is! Tedd le a
poharat!
Kommentáld!