A pap, aki nem értette Isten üzenetét
Hol
volt, hol nem volt, volt egyszer egy falu. A falu mentén egy esős
évszakban kiáradt a folyó. A háborgó víz áttörte a gátat, és
elárasztotta a falu utcáit. A házak egymás után dőltek össze, mindenki
próbálta megmenteni családját, jószágait, kis vagyonkáját. Egyedül a
pap nem menekült, nyugodtan ült, és nézte, ahogy a víz egyre magasabbra
emelkedik. A falusiak egy csónakkal mentek érte, és így kérlelték:
-Tisztelendő úr, fogja a holmiját, gyorsan szálljon be a csónakba, mert
különben elviszi az árvíz, és akkor már nem tudunk magán segíteni!
A pap azonban legyintett:
-Hagyatok csak, én jóban vagyok Istennel, szolgálom őt, ezért bármi
történik, ő is vigyáz rám, így nem lehet semmi bajom. Menjetek csak,
magatokkal törődjetek!
Másnap a víz annyira megemelkedett, hogy a papnak a templom legfelsőbb
ablakába kellett felmásznia, nehogy elvigye az ár. A falusiak újra
elmentek érte egy csónakkal.
-Tisztelendő úr, jöjjön velünk, hiszen elviszi a víz, hadd segítsünk magán!
A pap erre csak nevetett.
-Mondtam már nektek,hogy én megegyeztem az Istennel. Életemben szolgálom őt, ezért ő is vigyáz énrám.
Harmadnap már a templom tornyáig ért a víz. A legbátrabb falusiak megint
megpróbálták megmenteni, de a pap csak azt ismételgette, ami korábban.
Néhány óra múlva a pap elmerült a vízben és mivel nem tudott úszni,
belefulladt.
Halála után Szent Péter elé került,És így szólt hozzá nagy mérgesen:
-Nekem egyezségem volt az Istennel, hogyha bajba jutok, segít rajtam, hiszen rendesen szolgálom. Miért nem segített hát mégsem?
Szent Péter erre így válaszolt:
-Ne Istent hibáztasd, hiszen ő háromszor is küldött neked segítséget, de te egyszer sem fogadtad el azt!
Sok ember él, akik a jelképes üzeneteket nem veszik észre, Isten segítő
karját nem fogadják el. Sokan úgy képzelik el Istent, mint egy kedves
öregurat, aki egyszer majd személyesen segít rajtunk. Valamennyi ember,
valamennyi állat, az összes növény, és minden, ami körülöttünk van,
Isten teremtménye. Isten az ő jóságát rajtunk keresztül érvényesíti.
Minden ember olyan, mint egy csillag. Megszületik, végigfut az égen, és
átadja azt az üzenetet, amit hordoz.
Kommentáld!