Te is lehetsz valakinek a csodája

Sokan várnak csodát, de te magad is lehetsz valakinek az életében csoda. Isten, embereket használ, hogy csoda történjen. A hozzáállásunk az legyen, hogy az embereknek tegyünk valami jót: valakit bátorítsunk, a szükségét betöltsük, valakihez ma kedvesek legyünk – hogy valakinek légy a csodája. Az örömünk összefüggésben van azzal, mennyit adunk. Sokan azért boldogtalanok, mert fukarok. Csak a saját szükségeikre fókuszálnak. De ki kell lépnünk magunkból. Amikor kilépsz a lakásod ajtaján, mondd azt: Uram, hadd legyek áldás ma valaki számára. Hozz Uram valakit az utamba, akinek az életében olyat tudok tenni, ami megváltoztatja az életét. És keresd a lehetőséget, hogy jót tégy. Lehet, hogy nem tűnik nagynak, valahol egy mosoly, egy bátorító szó, vagy valakinek a vacsoráját kifizeted. Éljünk azért, hogy adni tudjunk, ne azért hogy kapjunk.

Mindennap az legyen a célod, hogy legalább egy jó dolgot tégy valakiért. A házastársadnak, a szomszédodnak, munkatársadnak vagy egy teljesen idegennek. Nem szükséges külön alkalom ehhez, ne várd meg a születésnapot, a karácsonyt, egy közönséges nap is kiváló alkalom ehhez. Hozz egy csokor virágot a feleségednek, hívd föl a barátodat és mondd neki, mennyire fontos neked, vagy a szomszédodnak kedveskedj valamivel. Vagy adj a pizza futárnak egy extra 100 forintot. Légy valakinek a csodája. Egy egyszerű ajándék, vagy egy telefon a barátodnak szomorúságában, egy bátorító szó – lehet, hogy pont erre van szüksége, hogy tovább tudjon menni. Ez az egyik legcsodálatosabb, és legkifizetődőbb életmód: hogy találj mindennap valakit, akihez jó lehetsz. Határozd el, és keresd az utat, hogyan lehetsz áldás mások számára. Lehet, hogy neked is szükséged van csodára, de légy te a mag, mások életében a csodához. Úgy kelj fel: kinek lehetek ma áldás? És ne úgy, hogy szükségem van áldásra! Ez a kulcs az igazi boldogsághoz. Uram segíts, hogy valaki áldásának az eszköze tudjak lenni.

Egy szállodában mellettem állt egy férfi, és épp akkor fogyott ki a mobil telefonja. S úgy nézett ki, mint aki elveszett egy idegen országban. Odaadtam az enyémet. Nem akarta elfogadni: nem, nekem egy messzi országba kell telefonálnom. Nem baj, mondtam. Amikor hallottam, hogy Koreába telefonál, már egy kicsit másképp gondoltam... Amikor végül, úgy öt perces beszélgetés után visszaadta a telefont, nagyon hálásan köszönte meg, mondta: nem is tudod, mit jelentett nekem ez a telefon. Lehet, hogy nekem 20 dolláromba került, de tudod, amikor másokhoz jó vagyok, Isten is jó hozzám. Valakinek a számára csoda voltam aznap. Ábrahámnak azt mondta az Úr: megáldalak, és áldássá teszlek... A kulcs, hogy képes légy másoknak áldás lenni. Soha nem leszünk annyira áldottak, amennyire Isten akarja, ha azt az áldást nem osztjuk meg másokkal. Jézus pontosan így élt: arra törekedett, hogy valakinek csoda legyen: meggyógyította a betegeket, táplálta az éheseket, megáldotta a gyermekeket, megvigasztalta a magányosokat. Apcsel.10,38 Isten felkente Őt, hogy körbejárjon jót tévén. Nem szükséges tudnod, hogy kell prédikálni, vagy nem kell megtanulnod különböző doktrínákat. Amire szükséged van az az, hogy mindennap keresd a lehetőséget, hogyan lehetsz áldás mások életében.

Áruházban voltam, eleredt az eső, és rossz volt látnom, hogy az emberek eláztak. Mindenkinek nem tudtam segíteni, de elővettem az esernyőmet a kocsiból, és két hölgynek odaadtam. Ők nem akarták elhinni, mondták: „ó Istenem, pont Őt kértük, hogy adjon nekünk egy esernyőt.” Mire én: „meghallgatta, és küldött egy angyalt az esernyővel.” Én voltam akkor a csoda az életükben.

Te lehetsz valakinek a csodája!

Ezt az esernyőt ugye odaadtam valakinek, ami 18 dollárt ért. De amikor adsz, neked is adatik. Néhány hónappal később egy hotelben voltam, és szintén eleredt az eső. Az egyik portás egy díszes, drága esernyőt tartott, mintha kettőből gyúrták volna, olyan nagy volt. Mikor kiléptem, kérdezte: „van Önnek esernyője?” Mondtam: „nincs”. Odanyújtotta: „akkor ez legyen az Öné, nekünk van elég.” Az Úr bőségesen megáldotta az én esernyő-ajándékozásomat – duplán adta vissza. Az a portás bearanyozta azt a napomat. Ő volt az én csodám.

Mikor jó vagy az emberekhez, Isten biztosítja, hogy az emberek is jók legyenek hozzád. Gal.6,10: ahogy lehetőség kínálkozik számunkra, tegyünk jó dolgokat az emberekkel. Bármikor, amikor lehetőséged van, hogy áldás légy valaki számára, ne mulaszd el a lehetőséget. Ne mondd: majd legközelebb. Ne mulaszd el, hogy valakinek az életében csoda légy. Ha látod az irodában, hogy valaki kedvetlen, letört, ne sétálj el mellette. Lehet, hogy nehéz napja volt. Kérdezd meg tőle: tudunk együtt imádkozni? Vagy hívd meg ebédre, hogy kibeszélje magából. Nemrég egy kedves barátom volt kórházban, és látta, hogy az egyik nővérke nagyon letört. Kérdezte, mi a baj? Ő azt válaszolta: „a gyerekeim iskoláztatása nagyon sokba kerül, és úgy néz ki, hogy nem tudom fizetni.” Pedig milyen messziről jött ide (nem amerikai volt), és úgy tűnt, hogy mégsem sikerül neki, hogy jobb életük legyen. A barátom azt mondta: „ameddig a gyerekek jó jegyeket hoznak, én fizetem az iskolájukat! Nem csak a középiskolájukat, de az egyetemet is.” (1000-1000 dollár volt a középiskola.) ez a nővérke meg sem tudott szólalni - a barátom lett az ő csodája. Mindannyian valakinek a csodája vagyunk – keresd a személyt, keresd a lehetőségeket. Persze nem mindenki tud olyan módon, oly sok pénzzel segíteni, mint a barátom, de mindenki tud tenni valamit, ami segíthet másokon! Ha egy barátod utazik, vidd ki őt a reptérre, és menj érte. Ha a szomszédod költözik, és készül egy teherautót bérelni, neked pedig van, ajánld föl neki. Egyik barátom épp egy új kocsit vett, ajánlottam egy forgalmazót, akitől 10 ezer dollárral kevesebbért tudta megvenni. Lehet, hogy tudsz segíteni valakinek, hogy olcsóbban vásárolhasson. Hiszem, hogy rendkívül sok lehetőség van a környezetünkben – csak érzékenyebbnek kell lennünk, jobban oda kell figyelnünk.

Nemrég két hölggyel beszéltem, és kérdeztem tőlük: „egy család vagytok?” „Nem – válaszolta az idősebbik hölgy -, de olyan ez a lány, mintha a lányom lenne. Amikor az észak-keleti részről átköltözött a gyülekezetünk, ide a mostani helyünkre, ő volt, aki segített, hogy tudjak járni a gyülekezetbe, mert én már nem tudok autópályán közlekedni.” A fiatal hölgy hozza el minden vasárnap az idősebbet. S ő annyira hálás! Pedig a fiatalabb hölgy majdnem fél órára lakik az idősebbtől, ez idejébe és pénzébe is kerül, de ez nem akadályozza meg abban, hogy segítsen. Ő tudta, hogy azért áldott, hogy áldás legyen másoknak, látta a lehetőséget és ki is használta azt. Két év óta ez az idős hölgy csak egyetlenegy istentiszteletet mulasztott! Amikor ezt elbeszélték, ez a hölgy átölelte a fiatalabbat, és mondta: Joel, ez a lány az én csodám! Pontosan, gondoltam. Isten szívéhez a legközelebb az áll, amikor embereken segítesz. A Prédikátor 11,1 azt mondja: adj bőkezűen, mert a te ajándékaid visszajönnek hozzád. Lehet, hogy ami most valami apró szívességnek tűnik, az végül nagy dologgá nő. Hallottam egy házaspárról, akik gyereket akartak örökbe fogadni. Közben dolgoztak egy szolgálatban, amely szükségben levő gyereknek adott cipőket. A legtöbb gyerek árvagyerek volt. Épp vásároltak egy teniszcipőt egy ismeretlen kisfiúnak, akiről tudták, hogy erre van szüksége, és belerakták a képüket a kis cipődobozba, és ráírták, hogy sok szeretettel, hogy az a fiú, aki ezt megkapja, tudja azonosítani, hogy ki segített neki. És fél évvel később visszakaptak egy levelet, egy 6 éves kisfiú képével, aki a teniszcipőt megkapta, és nagyon hálás volt. Ahogy meglátták a fényképet, tudták: őt kell örökbe fogadniuk. És végül sikerült is. A fiú később mondta: mikor megkapta a teniszcipőt, felemelte a dobozt és mondta: az én szüleim ebben a dobozban vannak!

A te ajándékod vissza fog jönni hozzád. Ez a házaspár 13 dollárt költött egy teniszcipőre, és egy drága gyermeket kapott vissza. Mikor valaki életében áldás vagy, akkor Isten ezt az áldást használja magként arra, hogy te áldást kapj. Ha valamelyikőtöknek szüksége van ma csodára, akkor légy te először csoda mások életben. Mit teszel másokért? Neked Istentől van egy feladatod: hogy mindennap légy jó valakihez! Vannak ötletes módszerek arra, hogy áldás lehess. Nem kell ehhez mindig sok pénz. Lehet, hogy tudsz valaki gyermekére vigyázni. Hallasz egy házaspárt, akik arról beszélnek, hogy mennyire fáradtak már. Ajánld fel, hogy egy nap vigyázol a gyerekekre, hogy ők pihenjenek addig, vagy elmenjenek egyet vacsorázni kettesben. Ez nem kerül pénzedbe, csak idődbe. Persze lehet, hogy az többe kerül, mintha pénzt adnál. Amikor az idődet odaadod, ez valódi befektetés. Vagy légy egy fiatal támogatója. Vagy idős szomszédaidnak gyámolítója. Annyiféle lehetőség van arra, hogy áldás lehess. A kulcs az, hogy legyen egy olyan attitűdöd, hozzáállásod, amely arra vágyakozik mindenkor, hogyan lehetsz valaki számára áldás.

Amikor először találkoztam Viktóriával (felesége), egy idős hölgynek volt a barátnője. Elvitte rendszeresen a gyülekezetbe, és legalább egyszer egy héten vacsorázni. És nem a család barátja volt ez a hölgy, hanem csak egy magányos, idős hölgy volt. Tudod, mennyi ilyen ember él a környezetedben? Miért nem fogadsz „örökbe” egy ilyen embert? Nem a pénzedre van szüksége igazán, hanem az idődre: hogy valakivel beszélgethessen. Légy kész arra, hogy hallgasd őt, s mikor újra és újra ugyanazt a történetet meséli, nevess úgy, mintha először hallanád. Te is leszel idős, és neked is jól esne, ha meglátogatnának.

Vannak, akiknek idős szülei vannak. Lehet, hogy már rég nem láttad őket, annyira elfoglalt vagy – szükséges, hogy a listádon előkelő helyen legyenek! Nemcsak kötelességünk, de felelősségünk is, hogy gondoskodjunk az idősebb családtagjainkról. 5Móz 5,16: tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú életű légy a földön. Ez az egyedüli parancs, ami ígérettel együtt van. Ez egy különleges áldás. Nem csak az, hogy gondoskodsz a szüleidről, hanem hogy légy kedves és készséges a környezetedben élő idősekről. S ha meglátogatod a kerületben levő idősek otthonát, tudd, hogy ez Isten előtt nagyon kedves. Ha van ilyen idős ember a közeledben, javítsd meg a légkondicionálóját, mosogass el, takarítsd ki a szobáját, és Isten mosolya lesz rajtad.

Nagyon könnyű olyanoknak jót tenni, akik viszonozni tudják. De igazi együtt érző szívre van szükség ahhoz, hogy olyasvalakinek tégy jót, aki nem tudja ezt viszonozni. A jó hír az: ha az emberek nem tudják visszafizetni – Isten fogja visszafizetni. És az mindig több, mint amire te számítanál. Példabeszéd 19, 17: az, aki kedves a szegényekhez, és kölcsönad, az az Úrnak ad kölcsön, és Ő bőségesen visszafizeti. Amikor mi jót teszünk a kevésbé szerencsésekkel, a szükségben levőkkel, akkor Istennek adunk kölcsön. Ha Isten jóindulatát keresed, akkor keress olyat, aki nem tudja visszafizetni a te jótetteidet. Egy gyereket, egy idős szomszédot, segíts egy olyan barátot, aki nem tudja ezt viszonozni. Mit csinálunk mi is akkor, amikor a várakozásaink felett segítenek nekünk? Mindent megteszünk azért az emberért, amit csak tudunk. El tudod képzelni, Isten mit érez hasonló helyzetben? Amikor veszel egy cipőt egy rászoruló gyereknek, vagy segítesz idős szomszédaidon? Te egy jóindulatot szerzel Istennél. Mintha kölcsönadnál neki. Kérdezd meg magadtól: kit ismersz, akivel jót tudnál tenni?

Neked is szükséged van csodára, áttörésre, gyógyulásra. De ez mindig magvetéssel kezdődik: hogy légy te valakinek a csodája! Odaadni egy esernyőt, vásárolni egy cipőt – ez mind csoda. Légy érzékeny a környezetre. Ha tudod, hogy valakinek új ruhára van szüksége, segítsd ki – akár úgy, hogy kölcsönözd neki, amire szüksége van. Rájöttem, hogy a mi gardróbunkban is gyakran van ilyen csoda. Mi a gyerekeink kinőtt ruháját, vagy iskolatáskáját, amik jó állapotban vannak, mindig odaadjuk másoknak. Mid van a régi holmik között, ami másnak a csodája lehet? Ne porosodjon a lakásodban. Azt gondolod: ezt nem adom, ez a kedvenc ruhám volt évekig. De te is tudod, hogy már nincs szükséged rá, és már nem fogod soha hordani. Add oda valakinek! Vagy épp egy barátoddal mégy el egy áruházba, és valamit nagyon szeretne megvenni, de visszateszi, mert drága. Miért nem veszed meg neki? Nem kell hetekig imádkoznod, hogy Isten akaratát megtudd. A szíved tudja, mit tegyen, még ha az elméd tiltakozik is. Hadd adjam most az Úr szavát: légy jó az emberekhez, áldd meg őket, amikor csak tudod! Ha legközelebb helyzetbe kerülsz, és az elméd tiltakozik, emlékezz: tedd meg! Ne gondold, hogy fölösleges nagylelkűsködésről van szó. Soha nem tudsz rosszat tenni, amikor megáldasz embereket – és még ha fölösleges lenne is, Isten akkor is megáldja.

Az embereknek egyébként is legtöbbször nem az ajándékaidra van szükségük, hanem a szeretetedre. Soha ne hallgass azokra a hangokra, amelyek meg akarnak ebben akadályozni. Ha van a szívedben vágy, hogy jót tégy, ez Istentől van. Ne várd, hogy más tegye meg helyetted. Mikor gyerek voltam, gyakran hallottam, hogy anyám mondja apámnak: „tudnál imádkozni ezért, vagy azért, elmennél ide, és segítenél?” 10 év telt el, mire apám mondta: „szívem, a te szívedben van ez a szándék – nem gondolod, hogy neked kellene megtenned?”

Ha látjuk, hogy valaki segítségre szorul, légy te az, aki segítesz rajta, te vagy az, aki tudnál segíteni, ne várd, hogy másvalaki tegye. Isten nem adná a szívedbe a vágyat, ha nem akarná, hogy segíts. Lehet, hogy imádkoznod kell, vagy egy jó szót, vagy ajándékot adnod, de ne mulaszd el a lehetőséget. Ez egy izgalmas életmód. Nagyon unalmas csak magadnak élni. Üres élet az, ha csak a saját vágyaid, céljaid foglalkoztatnak. Az élet sokkal több ennél. Ne azzal kezdd a napot: hogyan lehetnék ma áldott, hanem úgy: hogyan lehetnék áldás valakinek? Valamit mindenkinek az életében meg tudsz tenni. Légy te az a plusz. Emlékezz: az örömöd összefüggésben van a te adásoddal. Ha ezt az adó életstílust kifejleszted, és arra figyelsz, hogyan tudsz valaki életében csoda lenni, akkor nemcsak boldogabb, teljesebb életet tudsz élni, hanem ezt a magot fogja Isten arra használni, hogy gazdagabbá tegye a te életedet is.