Apillanatot, mikor újra fellángolhat. De van, aA tűz nem játék, főleg Isten tüze. Akik azt elfogadják, együtt melegedhetnek a legnagyobb élet
viharok közepette. Aki megtagadja, aki el akarja azt fojtani, azt egy életre megégeti. Ha valaki
magányosan egyedül van a tűznél, azt melegével nem kínozza soká, elalszik az, és várja aki a tűznél ül és vár, nem bírja azt elfogadni ami
tényszerű, önsajnálatából önsanyargatás válik, saját hibájából. Képes lehet akár egy életet is
elvesztegetni, a rossz szerelemre, a viszonzatlan elárult érzésekre. Ezért fontos, legyen bármilyen is
a szerelem érzése bennünk, ha azt nem élhetjük meg partnerünk miatt, akkor tudnunk kell
elengedni, mert ha nem tesszük, akkor annak életünk és személyiségünk látja kárát.
Mikor a gyönyör oltárán,érzékeink feszülnek. Mikor áldozva adózunk a
kéjes gyönyörnek. Mikor elér az éledő vágy forró lehelete. Mikor feltör
belőlünk a vágyakozás heve. Mikor fejemre kerül a szépség koronája.
Mikor átölel mohó szemed ragyogása. Mikor örömöm csakis, a te örömöd.
Mikor gyönyöröm csakis,a te gyönyöröd! Mikor szomjas szád csókja mennyei
érzés. Mikor sóvárgó kezed selymes érintés. Mikor feszes hasad a párnám
is egyben. Mikor ráhajtom fejem s felizzik a testem. Mikor pilláim
mögött színes csillagok villódznak. Mikor mennyei hárfa hallat halk
zenét. Akkor harsonák hirdetik fennen. Gyönyörünk mámorító énekét.
"Vágytál, hogy szívből szeress, és szívből szeressenek. Vágytál rá,
hívtad, kerested. Ott volt minden ébredésedben, minden elszenderedésben,
minden napodban, minden pillanatodban. Álmodban. És most itt áll
előtted. A valóságban."
Csitáry-Hock Tamás
Kommentáld!