Zsoltárok könyve 105. fejezet

1. Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!

2. Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.

3. Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.

4. Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orcáját szüntelen.

5. Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.

6. Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!

7. Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.

8. Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;

9. A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.

10. És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izraelnek örök szövetségül,

11. Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.

12. Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,

13. És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:

14. Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:

15. Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!

16. Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,

17. Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;

18. A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,

19. Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.

20. Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;

21. Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;

22. Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.

23. És beméne Izrael Egyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.

24. És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.

25. Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.

26. Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.

27. Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.

28. Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.

29. Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.

30. Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.

31. Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.

32. Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.

33. És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.

34. Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.

35. És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.

36. És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.

37. És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.

38. Örült Egyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.

39. Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.

40. Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.

41. Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.

42. Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.

43. Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígasággal.

44. És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.

45. Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!

*