Áldás ,békesség! én is sokat elgondolkodtam ezen,micsoda az ember,számunkra még mindig ismeretlen világunkban ,annyi titok vesz még körül,mégis megkell elégednem azzal ,hogy mindezek az Isten müvei azé az Istené Aki Krisztus Által Atyánká lett,méghozzá gondviselő Atyánká.A teremtés hajnalán,lettek mind ezek és az ember a hitetlen ember véletlennek,ősrobbanásnak tekinti mindezeket,sajnos.Jób könyvében évekkel ezelőtt amikor kerestem az igazságot ,mert az én elmémet is megfertőzte az evoluciós világnézet ,meg miegyéb.,hozzám is igy szolt az Úr ,ami végül is kijózanitólag hatott.



<< Jób 38 >>
Job 38 Hungarian

--------------------------------------------------------------------------------
1Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélbõl és monda:
2Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

3Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

4Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

5Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérõ zsinórt?

6Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

7Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

8És [kicsoda] zárta el ajtókkal a tengert, a mikor elõtünt, az anyaméhbõl kijött;

9Mikor ruházatává a felhõt tevém, takarójául pedig a sürû homályt?

10Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

11És azt mondám: Eddig jõjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

12Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

13Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

14Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és elõálljon, mint egy ruhában.

15Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

16Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

17Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

18Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

19Melyik út [visz] oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

20Hogy visszavinnéd azt az õ határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

21Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

22Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesõnek tárházát láttad-é?

23A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

24Melyik út [visz oda], a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

25Ki hasított nyílást a záporesõnek, és a mennydörgõ villámnak útat?

26Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

27Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

28Van-é atyja az esõnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

29Kinek méhébõl jött elõ a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

30[Miként] rejtõznek el a vizek mintegy kõ [alá,] és [mint] zárul be a mély vizek színe?

31Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

32A hajnalcsillagot elõhozhatod-é az õ idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

33Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

34Felemelheted-é szavadat a felhõig, hogy a vizeknek bõsége beborítson téged?

35Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

36Ki helyezett bölcseséget a setét felhõkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

37Ki számlálta meg a bárányfelhõket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlõit;

38Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

1Vadászol-é prédát a nõstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;

2Mikor meglapulnak tanyáikon, [és] a bokrok közt lesben vesztegelnek?

3Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?



--------------------------------------------------------------------------------

<< Job 38 >>
--------------------------------------------------------------------------------
Jób 39 >>
Job 39 Hungarian

--------------------------------------------------------------------------------
4Tudod-é a kõszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?
5Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?

6[Csak] összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól []megszabadulnak.

7Fiaik meggyarapodnak, a legelõn nagyranõnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.

8Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,

9A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?

10Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.

11A hegyeken szedeget, az õ legelõjén mindenféle zöld [gazt] felkeres.

12Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?

13Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?

14Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?

15Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérûdre betakarítja?

16Vígan [leng] a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?

17Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!

18És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.

19Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;

20Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.

21De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.

22Te adsz-é erõt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?

23Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicsõ, félelmetes!

24[Lábai] vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.

25Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elõl;

26Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:

27Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.

28A trombitaszóra nyerítéssel felel; messzirõl megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.

29A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, [és] kiterjeszti szárnyait dél felé?

30A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban?

31A kõsziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetõkön.

32Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.

33Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott [terem.]



--------------------------------------------------------------------------------


<< Jób 40 >>
Job 40 Hungarian

--------------------------------------------------------------------------------
34Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda:
35A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddõdik, feleljen néki!

36És szóla Jób az Úrnak, és monda:

37Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem.

38Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!

1Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélbõl, és monda:

2Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!

3Avagy semmivé teheted-é te az én igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem azért, hogy te igaz légy?

4És van-é ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgõ hangon szólasz- é, mint õ?

5Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsõséggel és fenséggel!

6Öntsd ki haragodnak tüzét, és láss meg minden kevélyt és alázd meg õket!

7Láss meg minden kevélyt és törd meg õket, és a gonoszokat az õ helyükön tipord le!

8Rejtsd el õket együvé a porba, orczájukat kösd be mélységes sötéttel:

9Akkor én is dicsõítlek, hogy megtartott téged a te jobbkezed!

10Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fûvel él, mint az ökör!

11Nézd csak az erejét az õ ágyékában, és az õ erõsségét hasának izmaiban!

12Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.

13Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak.

14Az Isten alkotásainak remeke ez, az õ teremtõje adta meg néki fegyverét.

15Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mezõ minden vadja ott játszadozik.

16Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein.

17Befedezi õt a lótuszfák árnyéka, [és] körülveszik õt a folyami fûzfák.

18Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is.

19Megfoghatják-é õt szemei láttára, vagy átfúrhatják-é az orrát tõrökkel?!




<< Jób 41 >>
Job 41 Hungarian

--------------------------------------------------------------------------------
1Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?
2Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é?

3Vajjon járul-é elõdbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?

4Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd õt örökös szolgádul?

5Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é?

6Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt?

7Tele rakhatod-é nyársakkal a bõrét, avagy szigonynyal a fejét?

8Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed.

9Ímé, az õ reménykedése csalárd; [puszta] látása is halálra ijeszt!

10Nincs oly merész, a ki õt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe?

11Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém!

12Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét.

13Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be?

14Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület [lakik!]

15Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva [mintegy] szorító pecséttel.

16Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegõ se megy.

17Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok.

18Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái.

19A szájából szövétnekek jõnek ki, [és] tüzes szikrák omlanak ki.

20Orrlyukaiból gõz lövel elõ, mint a forró fazékból és üstbõl.

21Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elõ.

22Nyakszirtjén az erõ tanyáz, elõtte félelem ugrándozik.

23Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog.

24Szíve kemény, mint a kõ, oly kemény, mint az alsó malomkõ.

25Hogyha felkél, hõsök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak.

26Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, [legyen bár] dárda, kopja vagy kelevéz.

27Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát.

28A nyíl vesszõje el nem ûzi õt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta.

29Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását.

30Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett.

31Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény.

32Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné [valaki,] a tenger megõszült.

33Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen.

34Lenéz minden nagy állatot, õ a király minden ragadozó felett.



--------------------------------------------------------------------------------

<< Job 41 >>
--------------------------------------------------------------------------------


<< Jób 42 >>
Job 42 Hungarian

--------------------------------------------------------------------------------
1Jób pedig felele az Úrnak, és monda:
2Tudom, hogy te mindent megtehetsz, és senki téged el nem fordíthat attól, a mit elgondoltál.

3Ki az - mondod - a ki gáncsolja az örök rendet tudatlanul? Megvallom azért, hogy nem értettem; csodadolgok ezek nékem, és fel nem foghatom.

4Hallgass hát, kérlek, én hadd beszéljek; én kérdezlek, te pedig taníts meg engem!

5Az én fülemnek hallásával hallottam felõled, most pedig szemeimmel látlak téged.

6Ezért hibáztatom [magam] és bánkódom a porban és hamuban!




<< Job 39 >>......


és még sorolhatnám.Mennyei Atyám A Krisztusban ,Áldunk és magasztalunk Téged Aki megteremtetted az embert és mindazt amit szemünk lát e földi életben ,de megteremtetted mindezek elött azt a mennyei világot is ahova hit által jutunk és már most a mienk Krisztus által .Áldott légy mindezért és arra kérlek ,hogy ezeket a mennyei javakat már itt is birni tudjuk ,segits ,hogy ebben az egyre felgyorsuló ,de nem jó felé rohanó világban ,ne tagadjuk ,meg az igazságot ,ne alkudjunk ,meg ,hanem mindenki aki csak elébünk kerűl ezen a mi élet utunkon tudjunk tanubizonyságot tenni,hogy minél több ember üdvösségre jusson ,és higgyjen abban Akit Te elküldtél az Úr Jézus Krisztusban.Ámen.

Válasz

Valóban elgondolkodtató, hogy, amikor Istennek csodálatos teremtő munkáját, ha jobban szemügyre vesszük, akkor ezekhez a teremtett csodákhoz képest micsoda is az ember? Kicsi porszem és mégis gondja van reánk!
Bár mondjuk, maga az ember is egy csoda. Csodálatos teremtmény. Azon is gondolkodtam már többek közt, hogy miért vannak például a páros szerveink, páros testrészeink?
Isten még arról is gondoskodott, hogy, ha az egyik megbetegszik és netán nem müködik legyen belőle tartalék, ami átveszi a másik beteg rész szerepét.
Nagyon sokat lehet ezekről és az ehhez hasonló dolgokról elmélkedni és beszélgetni.

Köszönjük kedves Laci a videót. Isten áldjon!

Válasz