A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha igaz voltotok nem
múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a
mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: „Ne ölj!”
Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az
ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének:
„Te esztelen!”, méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: „Te
istentelen!”, méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az
oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami
panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj,
előbb békülj ki testvéreddel. Csak azután térj vissza, hogy bemutasd
áldozatodat! Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton
vagy vele, nehogy átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a
börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az
utolsó garast is meg nem fizeted.
Mt 5,20-26

Elmélkedés:
A mai evangélium kapcsán az a kérdés fogalmazódik meg bennünk, hogy
mivel tudjuk felülmúlni a farizeusi törvénytiszteletet? Mi az a
többlet, amely Isten előtt igazzá tesz minket? Mi az, ami nem
hiányozhat belőlünk, ha a mennyek országába akarunk jutni?
A felsorolt jézusi példák a testvéri szeretetre és az irgalmasságra
irányítják figyelmünket, mint olyan értékekre, amelyek élettel töltik
meg embertársainkkal és Istennel való kapcsolatunkat. A szeretet hiánya
és a harag megmérgezi az emberekhez való viszonyukat. A megbocsátás
hiánya pedig megakadályozza, hogy Isten elé álljunk, aki azt várja
tőlünk, hogy mi is legyünk irgalmasok másokhoz, ahogyan ő is irgalmat
gyakorol velünk.
© Horváth István Sándor



Imádság:
Megfeszített és föltámadt Urunk! Taníts meg minket arra, hogyan küzdjük
meg a mindennapi élet harcait, és így teljesebbé váljon életünk. Te
türelmesen és alázatosan viseled az emberi élet terheit, miként
kereszthalálod és szenvedésed kínjait.
Segíts, hogy napi fájdalmainkat és konfliktusainkat, mint növekedésre
kapott lehetőségeket fogadjuk, és így egyre hasonlóbbá váljunk Hozzád.
Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban,
hogy Te támogatsz.