A Szeretet és Elfogadás mint isteni VALÓSÁG






A Szeretet és Elfogadás mint isteni VALÓSÁG


Az enciklopédia szerint:
,,A szeretet valaki vagy valami iránti ragaszkodásban, gyengédségben, önzetlen jóakaratban megnyilvánuló érzelem."

Ez így szépen hangzik, és sokan azt gondolják mi sem könnyebb, mint szeretni, de sokszor csalódnak.

Azért, mert nem ismerik a SZERETETET. Azt hiszik, ők tudnak szeretni, hiszen mindent úgy csinálnak, ahogyan azt a szeretetről tanulták... de ezek csak minták, a Valóság mögöttük létezik.

A Szeretet nem egy kedélyállapot, nem az együttérzés, sajnálat vagy érzelmi akarat, a Szeretet egy VANság, ami mind együtt tartalmazza önmagába olvasztva a szeretet-megnyilvánulásokat.

A Szeretet isteni erő, mely létezik bennem. Vagy megtalálom Önmagamban, vagy nem.
Ennek az erőnek át kell adnunk magunkat, és azt kell megtanulnunk, hogyan létezzünk benne - vele - egyként.
Mert a Szeretet - Létállapot! A MI Létezésünk ISTENi állapota!
Ez az állapot nyilvánul meg bennünk, általunk válogatás, ítélkezés, kérelem nélkül.
Mint a levegő, ami mindent eltölt, betölt... nem kérdezi beáradhat-e a házunkba. Ha kinyitjuk az ablakot, egyszerűen ott van és átjár mindent.

A Szeretet megélni más, több mint a tanult mintákat gyakorolni.

Amit mások felé mutatunk, mindig Önnön világunkból tesszük, akár tudunk róla, akár nem.
Tehát csak azt tudjuk adni, ami bennünk már megvan.
A csomagolásban az van, ami a mi lényegünk. Az általunk átadott dolgok, minket hordoznak, Önvalónk egy kis lényegi részét tartalmazzák.
Ha ismerjük, szeretjük és elfogadjuk magunkat, a másoknak átadott részünk tiszta, tartós és fényes marad. Azaz Magunkat adjuk.
E nélkül csak buborékok szépen csillogó ábrándját közvetítjük mások felé, ami sajnos nem tartós, és hamar szétpukkad.

Ezért a Szeretet megélésének (meglelésének) első lépése önmagunk szeretete, és elfogadása.
E nélkül magunkat veszítjük el, nem tudunk honnan elindulni...

Önmagunkba kell néznünk, és meg kell vizsgálni milyenek is vagyunk. Most a saját szemünkkel, leplezetlenül.
Először csak úgy, mintha valaki mást vizsgálnánk. Mintha nem is rólunk lenne szó...
Fel kell ismernünk és szembenéznünk vágyainkkal, félelmeinkkel, és a tulajdonságainkkal.







Segít, ha készítesz egy listát. Egyik oldalra írd fel a pozitívnak tartott, a másikra a negatív tulajdonságaidat. Ezt minden reggel olvasd el és próbálj odafigyelni arra, hogy a negatív oldalon lévő feljegyzések szépen lassan kihúzhatóak legyenek. Egyszerűen csak fogadd el, ne minősíts... minden nappal, ha kitartó és türelmes vagy, szépen ráébredsz, hogy egyre jobb és pozitívabb beállítottságú vagy.

Gyengeségeidből erényeket kovácsolhatsz, rossz szokásaidon változtathatsz. Csak te teheted ezt meg, neked kell döntened. Ez a te szabad választásod... milyen szeretnél lenni?

Ismernünk kell erősségeinket és gyengeséginget ahhoz, hogy tisztán láthassunk. Minden nap változhatunk, fejlődhetünk, de ez nélkülünk, kitartásunk és akaratunk nélkül nem megy.
Nagyon fontos, hogy ne hazudjunk magunknak. A hazugság éppen azt akadályozza meg, amit szeretnénk.
Pl. ha azért hazudsz valakinek, mert azt hiszed, ettől jobb lesz neki (kegyes hazugság), azzal nem segítesz, hanem éppen ártasz a helyzetnek. Inkább ne szólj, ha nem kérdeznek... A hazugságok úgyis kiderülnek. Minden akkor áll elénk, amikor készen állunk azzal szembenézni. Ha később jön, már nem tudunk vele mit kezdeni és lehet, csak tüske marad bennünk.
Amit eltitkolunk magunk elől, kulcsa lehet szeretetünk meglelésének.
Csak az őszinteség vezet az igaz úton minket a Szeretet és Elfogadás megéléséhez.

De hogyan is induljunk el?
Talán kezdhetjük ott, amit látunk.
Önmagunkat itt a Földön emberi lényként tapasztaljuk, testben létezünk. Ha innen nézzük önmagunk szeretetéhez és elfogadásához elengedhetetlen testünk szeretete és ápolása.







Ki kell jelentenünk ezt a szeretetet!
Először nehezen megy majd, de később egyre könnyedebb lesz.

Ha belenézel a tükörbe, mit látsz?

Határozd meg, mi az amit szeretsz magadon, és mi az amit nem!
Nézd végig minden porcikádat kendőzetlenül. Mondd ki amit gondolsz: szép a szemem, görbe a szám, fényes a hajam, rövid a lábam... stb.
Tetőtől talpig járd be magaddal ezt az utat. Majd amikor egyenként végignézted a porcikáidat, és kimondtad milyennek tartod, nézd végig magad területenként.
A fejedet, karjaidat, törzsedet stb. Együtt, miképpen mutatnak? Hogyan kapcsolódnak? Miként adnak vissza téged? Mondd el magadnak őszintén.
Majd nézd az egész testedet egyben... hogy mutatsz? Mit szeretsz magadban és mit nem?

Ha szereted, miért teszed? Ha nem szereted annak is tudd az okát.
Érzed meg, hogy minden részed hozzád tartozik, része a létezésednek.
Minden reggel dicsérd meg a szép tulajdonságaidat és szeretgesd meg azokat a részeidet, amiket annyira nem szeretsz, hogy ne szomorkodjanak.
Használd test tudatosságodat és ismerd fel a testedet!

Ha kell, menj végig minden testrészeden és mondd el nekik, miért szereted őket:

,,Szeretlek szemem, mert segítesz látnom.

Szeretlek szám, mert segítesz beszélnem és a táplálékot magamhoz vennem.

Szeretlek karom, mert segítesz ölelnem. Szeretlek lábam, mert segítesz járnom.

Szeretlek szívem, mert nélküled nem élhetnék stb...."


Ezt minden nap meg kell tenned mindaddig, míg egy reggel a tükörbe nézve mosolyogva és szeretettel, büszkén nézel végig magadon... igen, ez vagyok én, ez a testem és szeretem! Minden porcikája tökéletes nekem!

Így szépen lépésről-lépésre tanuljuk meg magunkat szeretni és elfogadni:
,,Olyan vagyok amilyen, és szeretettel elfogadom magam!" - ez a mantra segít, hogy mindez igazzá váljon benned...

A szeret nem csak odaadást, de elfogadást is jelent. Megnyitom magam, és beengedem a többieket, a belőlük áradó szeretet magamba, így megosztom magam velük és bekapcsolódom a Szeretet áramába.

Forrás:Kristálycsakra - Pusztai Orsolya