Pótvizsga
szeretetből
A Mester nagy iskolájában
Ma szeretetből
pótvizsgáztam
Tanítóm előtt remegve
álltam.
Az első vizsgám én elbuktam,
A tételt bár kívülről
tudtam,
De gyakorlatilag azt előadni nem tudtam.
Szerettem én ki
engem szeret,
Minden jó embert, akit csak lehet,
De az
ellenségemet?!
Aki rágalmaz, kinevet?
Ad mindenféle csúfos
nevet,
Gyaláz és megaláz engemet?
Ilyet nem tudok szeretni: -
NEM!
És ezt húztam ki, ez volt a tételem.
Hogy ellenségemet is
szeressem.
Szereted? - kérdezte tanárom,
Az én Mesterem és
Megváltóm.
Nem tudom! - hiába próbálom.
Szelíden mondta, de
erélyesen:
Pótvizsgára mész! És ha mégsem
Tanulod meg, megbuksz
egészen.
A szeretet nehéz tétel.
A legtöbben ebben buknak
el,
Mert aki bánt, azt is szeretnünk kell.
De Mesterem tovább
tanított,
Különórára hívott,
Szeretetével sokat
kivívott.
Mutatta kezén, lábán a sebet,
Hogy mennyit tehet a
szeretet,
Eltűri a kereszt-szegeket.
Eltűri a gúnyt,
gyalázatot,
Töviskoronát, nehéz bánatot.
A dárdaszúrást, mit értem
kapott.
Megrendültem egész szívemben.
Hát a szeretet ilyen
végtelen?
Tanítóimtól tanulni kezdtem.
Megnyerheted vele úgy
lehet,
Hogy ő is megtér, hogy ő is szeret,
Ha látja a te
szeretetedet.
Így tanított, szívem felrázta.
Látta, hogy hajlok a
tanításra.
Szeretetét szívembe zárta.
És most pótvizsgáztam
belőle,
Ott volt ellenségem is,
Gúnyos megjegyzést kaptam
tőle.
De én szeretettel feleltem,
S e szeretettel őt
megnyertem,
És a pótvizsgán általmentem.
Tovább tanulok, tovább
megyek.
Vannak szeretet egyetemek,
Magasak, mégsem
elérhetetlenek.
Mert más tudományt, sokat
tanulhatok,
Megcsodálhatnak, úgy vizsgázhatok,
De ha szeretet nincsen
bennem
Semmi vagyok
Túrmezei
Erzsébet
Kapcsolódó hírek:
Neked Álmodom Anyu!!
Április 11. a vers ünnepe
Húsvétra Várva!
Jézus nálad is zörget