Mindenszentek.pps

KATTINTS A  SZÖVEGRE!!

Vajon miért is jó temetőbe járni,
elporlott testek közt, csendben sírdogálni?
Mint kiszáradt kúthoz, jár oda az ember,
melyben nincsen élet, honnan vizet sem mer.

Minden évben egyszer ünnepelsz egy napot,
mintha a szeretted, aznap lenne csak ott.
Pedig talán sejted, nem hal meg a lélek,
elment kedveseink, másik síkon élnek.

Reájuk gondolni, bármelyik nap lehet,
sorra felidézni kedves emlékeket.
Gyertyákat gyújtani, a lángjukba nézni,
a szeretett arcot újra felidézni.

Nem kell hát megölni annyi szép virágot,
feldíszíteni egy megkövült világot,
ami kong a csendtől, lélektelen, rideg,
mely a lét súlyától az élőt sem menti meg.

Felnőttek és gyermekek, öregek és fiatalok: ugyanazon társadalom tagjai, kapcsolatuk szakadatlan. A gyermek megszületik, ott állnak mellette a szülők, a felnőttek, akiktől az életét kapta, akik gondoskodnak majd neveltetéséről. Ha beteg, orvoshoz viszik, amikor eléri azt a kort, iskolába megy. Ezzel további kapcsolata alakul ki a gyermeknek a szüleivel, a felnőttekkel. Majd pedig, ha felnő, neki is hasonló kapcsolatai lesznek a nála fiatalabbakkal.

Csukás István:

Ülj ide mellém

Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet,
leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.

KATTINTS A SZÖVEGR!!

Egy hentes levele

50 amerikai állam – 50 meseszép őszi fotó

Fantasztikus fotósorozat az őszi színekbe öltözött amerikai államokról – nézd meg a képeket A-tól Z-ig, és gyönyörködj! 1. Alabama
2. Alaszka 3. Arizona 4. Arkansas 5. California 6. Colorado 7. Connecticut 8. Delaware 9. Florida 10. Georgia 11. Hawaii 12. Idaho 13. Illinois 14.

Müller Péter 2010.12.16. 11:02 :: Aranyvessző

Bocsáss meg hogy tökéletlen vagyok, tele hibákkal, na de nem lehet mindenki tökéletes. Bocsáss meg, hogy nem süt minden mondatomból az optimizmus és, hogy tudok néha buta lenni. Bocsáss meg, de vannak rossz tulajdonságaim, nem is kevés, talán több, mint jó, kapkodok, mikor várnom kéne és várok, amikor már cselekednem kellene. Tudok rossz döntéseket hozni, de van, hogy jól döntök. Tudok szeretni és szenvedni is... Szeretek hülyéskedni, annyira nevetni, hogy könnyezik a szemem, de tudok komoly is lenni és néha egy szó elég, hogy sírjak.

Figyeltelek, ahogy ma reggel felkeltél. Reméltem, hogy beszélgetsz majd velem,
még ha csak néhány szót is: megkérdeznéd a véleményemet,
vagy megköszönnéd azokat a jó dolgokat, amelyek a napokban történtek veled.
De észrevettem, hogy nagyon elfoglalt voltál.
Megint vártam, amikor föl-alá szaladgáltál a házban és készülődtél.
Túlságosan lekötött az, hogy milyen ruhát vegyél fel.
Tudtam, hogy lenne pár perced, hogy megállj egy pillanatra és köszönj, de te túl elfoglalt voltál.

Történetek

Fiatal pár lép be a város legszebb játéküzletébe. A férj és a feleség hosszasan nézegetik a színes játékokat. Némelyek fenn sorakoznak az állványokon, mások a mennyezetről lógnak le vagy a pultokon fekszenek szívderítő tarkaságban. Vannak itt síró és nevető babák, elektronikus játékok, kicsike konyhák, melyekben lángost és süteményt sütnek. Nem tudják eldönteni, melyiket vegyék meg. A csinos eladónő hozzájuk lép. - Nézze – kezdi magyarázni a feleség -, nekünk egy egészen kicsi lányunk van, és mi sokat vagyunk távol hazulról, gyakran még este is. - Olyan kislány, aki keveset mosolyog – folytatja a férj. Szeretnénk venni neki valamit, ami boldoggá tenné – veszi át a szót újra az asszony -, akkor is, ha mi nem vagyunk mellette… Valamit, aminek örülne, ha egyedül van. Nagyon sajnálom – szólal meg udvariasan az eladónő -, de mi nem árulunk szülőket.

  Nagyon szépek!  Érdemes megnézni! 

                    Kattints ezekre a linkekre!    1.    www.jacquielawson.com/preview.asp          katt a virágra)   2.    www.jacquielawson.com/preview.asp         (katt a virágra)   3.    www.jacquielawson.com/preview.asp          (katt a méhecskére)   4.   www.jacquielawson.com/preview.asp           (katt a falevélre)   5.       www.jacquielawson.com/preview.asp           (katt a liliomra)   6.

Radványi Sándor: Ősz
Az akácfákon dideregve  Rezeg a sok száradt levél,  A tarlott, fonnyadt határon  Fel-felsikolt az őszi szél. 
Ködpárás reggel hullt a tájra,  Mely láthatatlan betetőz...  A kis virágok haldokolnak, Itt az ősz!

• 
  

   

  Komótosan közeleg
  az a simlis Ősz...
  Az utolsó kanyarban
  kissé elidőz,
  Vénasszonyok nyarának
  kalapot emel,
  pince-hideg reggelen
  megfogja kezed.

Megható és tanulságos történet...


Ma hazafelé buszoztam és ugyanolyan útnak indult mint az összes többi, de a mait sosem felejtem el. Egy bácsika szállt fel az egyik megállónál. Ideges volt és zavart, sok táskával a kezében. Leült hozzám.
Majd kivett az egyik szatyrából egy darabokban lévő mobilt.
Elnézést kért tőlem, hogy szétpakolt.
Remegett a keze, ahogy próbálta összerakni és elkezdtek potyogni a könnyei. Megkérdeztem, segíthetek-e neki és elvettem tőle.

"Kockáztatnunk kell - mondta. Csak akkor érthetjük meg az élet csodáját, ha hagyjuk, hogy a váratlan megtörténjen. Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz. S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap, és semmiben sem különbözne a holnaptól. De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot.

Egy nagyvállalt vezetojének fel kellett hívnia egyik alkalmazottját az
 egyik központi számítógép meghibásodása miatt. Felhívta az alkalmazott
 otthoni számát, a kagylót pedig egy gyerek vette fel suttogó hangon
 beleszólva: "Hello?" "Apukád otthon van?"- kérdezte.
 "Igen,"- suttogta vékony hangon.
 "Beszélhetnék vele?" A fonök meglepetésére a vékony hang azt suttogta:
 "Nem." Mivel egy felnottel szeretett volna beszélni, a fonök azt
 kérdezte:
 "Anyukád ott van?"
 "Igen," hangzott a válasz.

A fény arannyal öntözi még
A szõke akác levelét,
De ez a fény, megérzem én,
Már októberi fény.
Az alkony lila fátyla alatt
Tarka tehenek hada halad,
Vígan elbődül, hisz haza tart,
De ez már Őszi csapat.
A kertben tarkán égő színek,
Virágok, dúsan vérző szívek,
Rajtuk az este harmata ring,
De ez már őszi pompa mind.
Fényt, krizantémet, dalt, harmatot
Lelkemben vígan elringatok,
Megszépül lassan, ami rég volt,
De ez már októberi égbolt!

Az igazi nagyság mértéke az, hogy mekkora szabadságot adsz másoknak, nem pedig az, hogy mennyire tudsz másokat arra kényszeríteni, amit te akarsz.
(Larry Wall)
 

" Milyen parányi része az életünknek, amit csinálunk vagy amit mondunk. A valódi életünk a gondolatainkban zajlik, és azt nem ismeri más, csak mi. " (Mark Twain)

" Az ostoba azért él, hogy egyék és igyék, az okos azért eszik és iszik, hogy éljen.

Zelenka Brigitta

Ha újrakezdhetném

Ha valami égi csoda folytán
újrakezdhetném életem,
kopott gúnyaként levetni múltam,
nem lenne bennem félelem,
mint aki elrontotta leckéjét,
úgy indulnék tiszta lappal
- ha újrakezdhetném életem -
holnap a felkelő nappal.
Szívem kitárnám minden csodára,
nem futnék, rohannék vakon,
hagynám, hogy áldott májusi eső
permetezze a homlokom,
selyemfű-derékaljon pihenve
beszívnám illatát a nyárnak,
figyelném pillangók könnyű táncát
ahogy virágról virágra szállnak,
s ha meleg ölén a nyári rétnek
elszenderednék talán,
rám borítaná féltőn palástját
a csillagos éji magány...

ŐSZI KÉK ÉG

Az őszi kék ég mint selyemfátyol,
húzódik egyre fáig a fától
s én nem látom elejét, végét.
Végtelenül kék az őszi kék ég...
az őszi kék ég.

Harcos, vad szelek tépő csapatja
a leveleket szárnyra kapja.
Táncolva viszi az úton végig,
táncolva csapja egész az égig,
a kéklő égig.

Szárnyára kapott az élet engem.
Amerre sodor, arra kell mennem.
Nagy, poros úton hánytorgat egyre.
Oly ritkán kap fel kéklő egekbe...
kéklő egekbe.

Gondolkozz el rajta, mikor azt hiszed, csak Téged bánt az Élet...
Nézz körül a világban.. láthatod az embereket, akik az utcán élnek
Ha azt hiszed, hogy csak neked fáj, mikor kit szeretsz mással látod
Nézz meg egy vakot... ki soha nem láthatja meg a napvilágot
Ha azt hiszed ver a sors, mikor az emberek rosszat kiabálnak Rád
Nézz meg egy süketet, ki soha nem hallhatja az Élet dallamát..
Ha azt hiszed Te vagy az egyetlen, akit akadályok veszik körül..
Nézd azokat, kik nem tudnak járni..

Kortalanul élni....

  MINDEN NAP "JÓ NAP"

Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!
(Zsolt 118,24)

Szokványos napként indult, és úgy is folytatódott. Ugyanazok a
megszokott dolgok, mint az elmúlt időszak bármely napján. Közel négy
hónapja az 54 éves feleségem betegsége okozta körülmények határozták
meg napjaim folyását, és a tevékenységeimet. Tehát ezen a napon is a
megszokott munkámmal foglalatoskodtam. A sok tennivaló között, melyeket
végezni akartam, figyelmemet azoknak szenteltem, melyeket mindenképpen
meg kellett csinálnom.

Sokszor van, hogy mondjuk, majd. Majd ha megtehetem, ha megteheted, ha ilyen vagy olyan leszel, ha ez vagy az lesz. Majd akkor leszek boldog ha. De a boldogság nem akkor lesz. A boldogság most lehetséges csak ebben a pillanatban. Egy feltétele van a szeretet, amit magad, és mások iránt érzel. Nem tegnap, és nem is holnap. Az akadályok, elvárások, a majd, csak mind kifogás, eltávolít a jelenből. Kifogás, mert ha eljön az a bizonyos majd, kitalálsz újabbakat, hogy ne kelljen érezni a jelent.

"Könnyebb az igazságot felismerni, mint elismerni."
 (Nietzsche)

"Ne a szavakra figyelj, hanem az üzenetre!"
(Anthony de Mello)

"A világ olyan mint egy tükör, látod?
Mosolyogsz, és a barátaid visszamosolyognak."
(Zen mondás)

"Mielőtt megszólalsz, gondold végig, szebb-e, mint a csend, amit megtörsz vele... "

Aki ismer, sohasem felejt el, aki meg elfelejt,az sohasem ismert...!

Két ember között a legrövidebb út egy mosoly!

Ne kicsinyeld le mások terhét, míg ki nem próbáltad a súlyát!

  Mosolyogj

Mosolyogj, akkor is, ha belül már holt vagy,

Mosolyogj, mutasd azt, hogy jól vagy.

Mosolyogj és vidíts fel másokat,

Mosolyogj úgy, hogy viszonozzák azt!

Mosolyodat, ha valaki viszonozza,

Neked is széles mosoly ül ki arcodra.

Mosolyogj, vidíts fel másokat,

Mosolyogj, vidítsd fel önmagad!

Nézd mily szépen süt a nap,

Mosolyogj, Engedd el magad,

Csak nevess, bármibe is kerül,

S talán a még a vihar is elkerül.

A mosoly a legdrágább dolog a világon,

Értéke túlmutat bármekkora gyémánton,

Te mégis bármikor, ingyen megkaphatod,

Csak Engedd el magad, és Mosolyogj!

A kis pacsirta

A szerelmet nem ismerték, nászrepülésük alatt tanították egymást,

Lágy szellő suhant át a réten, a mezei virágok mámorosan ontották illatukat. A szivárvány miden színében pompázott a tavasz érezve a kikeletet. A méhecskék dongtak, a virágok szirmaiban ölelkezve, s búzavirágról kökörcsinre szállva nektárt gyűjtötték a télire.
A természet zsongott egymásnak adva a szerelem hívószavát.
Az erdő széli öreg tölgyfán pacsirta szülők egy csöpp kis tojást neveltek.

Igen, valahogy így van: otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon.

Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagytok ebben, hogy haza tértek, amikor este hazatértek.

Amennyiben a következő imát hittel, szívből
 el tudjuk mondani, máris miénk a menny:

Úr Jézus, szükségem van Rád. Hálát adok azért, hogy meghaltál a bűneimért. Megnyitom az életemet előtted, és elfogadlak Téged Megváltómnak és Uramnak. Köszönöm, hogy megbocsátottad a bűneimet és örök életet adtál. Kérlek, végy uralmat az életem felett. Tégy engem olyanná, mint amilyennek elterveztél. Ámen.

Tízparancsolat

1. Ne legyenek más isteneid rajtam kívül!

               "mert te is pótolhatatlan vagy számomra"

A Jóisten akarta az eget és a Földet és minden teremtményt, és különösen az ember létezését.

Úgy akart bennünket, ahogy egy anya vágyik a gyermekére.

Isten hatalma azért csodálatos, mert tőlünk csak annyit kíván, hogy úgy szeressük őt,

ahogy ő szeret bennünket, de erre a szeretetre soha nem kényszerít minket.

Még nem voltam harmincéves, és őrülten vágytam egy nőre, akit szerethetek és a tenyeremen hordozhatok, és aki majd megajándékoz egy babával. Bármit képes lettem volna megtenni érte. És meg is tettem.

Gyönyörű nyári nap volt, amikor találkoztam vele. Elbűvölt a szőke, hosszú haja, kedves mosolya. Akkor még nem tudtam, hogy mire képes ez a mosolygó száj.

Gyorsan egymásra hangolódtunk, nem zavart az sem, hogy gyereke van, és láttam, milyen odaadó, jó anya, nőként pedig kedves, megértő volt.

—

Egy anya elvitte Mahatma Gandhihoz a kisfiát. Így könyörgött:
– Kérlek Mahatma, mondd meg a fiamnak, hogy ne egyen cukrot.
Gandhi egy pillanatra megállt, aztán azt mondta:
– Két hét múlva hozd vissza a fiadat. – A meglepett asszony megköszönte a dolgot és azt mondta, így is fog tenni.
Két héttel később az asszony visszatért a fiával. Gandhi a gyerek szemébe nézett és azt mondta:
- Ne egyél cukrot!
Hálásan, de meghökkenve kérdezte meg a nő:
– Miért mondtad azt, hogy két hét múlva hozzam vissza?

Kedves Network

Közösség!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni, hogy a Network.hu életében tulajdonosváltás történt.

Tele vagyunk friss ötletekkel, tervekkel arra vonatkozólag, hogyan tehetnénk még szórakoztatóbbá és értékesebbé az itt eltöltött időt.

 ELSŐDLEGES CÉLJAINK: 

- NAPRAKÉSZ és KEZELŐBARÁT felület (szem előtt tartva, hogy korábbi felhasználóink még könnyebben eligazodjanak kedvenc közösségeikben.) 

- a közösségek tagjait aktívabb kommunikációra BÍZTATJUK !

Az utcán megpillantottam egy kislányt, aki didergett vékonyka ruhájában. Szemmel láthatóan semmi reménye sem volt arra, hogy tisztességes ételhez jusson. Dühömben így szóltam Istenhez:- Miért engedted ezt meg? Miért nem teszel valamit?Egy darabig Isten semmit sem szólt. De akkor éjjel, egészen váratlanul, Isten válaszolt:- Én tettem valamit. Megteremtettelek téged.
Anthoni de Mello

Őszi versek 

Őszi képek

Borongó felhők árnya hull

már az Égbolt füst színű öblébe,

ébredő hajnali fény

gyöngyöző fuvallatán hideg

lehelet szövi lég-takaróját.

Lassú tél-álomként simul

az elmúlás a holnap ölébe,

gyermekként vacogó éj

arcára szórva ónos, rideg

csókját. A szerelmes, andalgó nyár

elillant, mint egy távoli emlékbe

zuhant pillanat.

Helga 23 évesen ismerte meg a szerelmet. Jól nevelt, jó családban élő, rendes lány volt. Dolgozott, tanult és soha nem volt vele semmi probléma. Szinte átlagos lány volt.

De nem annak a férfinak, aki beleszeretett. Andor másnak látta őt, egy istennőnek. Neki az is volt. A nagy Ő. Már az elején tudták, hogy ők egymásnak lettek teremtve.

Lángoltak egymás társaságában, biztosan tudták, hogy ők együtt öregednek majd meg. De ahogy a mondás tartja, ember tervez, Isten végez.

Volt egyszer egy olyan fa,amely egy kisfiút szeretett.A fiú mindennap meglátogatta.Leszedegetett leveleiből koszorút font,hogy eljátssza az erdők királyát,felmászott törzsére,és ágaira akaszkodva hintázott.Evett a gyümölcséből és bújócskázott lombja között.Amikor elfáradt,a fa leveleinek árnyékában aludt el,mialatt a lombozat altatódalt susogott.A kisfiú kis szÍvének teljességével szerette a fát.És a fa boldog volt.De az idő múlt,a fiú pedig növekedett.Amikorra felnőtt,a fa gyakran maradt magára.Egy nap azután a fiú újra meglátogatta a fát.

A házasságuk első napján az újdonsült feleség és a férj megbeszélték, hogy senkinek nem nyitnak ajtót…

A házasságuk első napján az újdonsült feleség és a férj megbeszélték, hogy senkinek nem nyitnak ajtót.Hamarosan azonban csengettek, megérkeztek a férj szülei látogatóba.A férj és a feleség egymásra néztek, a férj ki akarta nyitni az ajtót, de mivel megállapodtak, nem tette meg, így a szülei elmentek.Kicsit később, ugyanezen a napon a feleség szülei jöttek, a feleség és a férj egymásra néztek, és bár volt köztük egy megállapodás, a feleség könnyes szemmel suttogta: “Nem tudom ezt tenni a szüleimmel” – és kinyitotta az ajtót.A férj nem szólt semmit.

Gyerek voltam még, annak is aprócska.
Egyéb játékom nem volt, csak egy ócska,
vén hegedű, mit poros nyugalomban
leltem a lomban, valamely sarokban.
Az Isten tudja,ott ki felejtette,
hol porlad a kéz, amely odatette.
De megörültem én neki felette,
bár nem is sejtém, mire való vóna.
Mellette nyűtten hevere vonója.

Még nem zúzmara, csak az első, őszi dér,
egy régi szeptemberről édeset mesél,
még messze a készülődő fagy és a tél,
de kályhámhoz telepszik a behorpadt tér,
elmentek a fecskék, házamon denevér,
kertemben kókadt a szegény kis pipitér,
rám koppan a dió, hullik a falevél,
szőlőt rohaszt eső, dézsmálja seregély,
a nagy barna bánat, a szívemig elér,
de semmi sem erősebb a kis embernél,
füvet suhint kaszám, kezem töri a nyél,
már korán este van, megnyúlik az éj,
a napfény is eloson, mint aki már fél,
az életem nem egész, már csak nem is fél,
nép szava zavaros, a színvonal sekély,
a logikát lenézik, a hatalom kevély,
a megértés felszínes, de a harag mély,
nem ijeszt szakadék, össznépi meredély,
látom a kiutat, van itt még száz esély,
amíg pirosan, forrón csörgedezik vér
ereimben, nem csíphet meg mihaszna dér.